Tokaji hadisírok és hősi emlékművek

(Adatok az országos gyűjtőakcióhoz)

Készítette: Zelenák István

                  Tokaj, 2013. ápr. máj.

Hadisírok

1848/49

1. 1. Angyal Dániel és társai síremléke

Helye: Róm. kat. temető

Helyrajzi száma:

GPS: -48,13 és 21, 42

Anyaga: riolittufa oszlopszerű tömb, rajta vas kereszttel.

Tulajdonosa:

Gondviselője:

Felirata: Angyal Dániel honvéd főhadnagy és társai

Kopjafa is van a sírban, napjainkból.

Amellett egy alacsony sírkő is található, mely valószínőleg a közös sírt jelzik.

Helyi hagyomány: Székely József temetése alkalmából a Székely család sírjában gyűjtötték össze a tokaji temetőben sokfelé elhantolt honvédek, köztük a lengyel légió és az olasz önkéntes honvédek földi maradványait.

Történetisége: A lengyel és olasz önkéntesek az 1848. dec. 22-i bodrogkeresztúri csatában estek el.           

1849. jan. 31-én, a tokaji csatában, Kistokaj területén halt hősi halált Angyal Dániel szekszárdi honvéd, hadnagy, utóbb főhadnagy. Egysége őrizhette a város Tarcal felőli bejáratát, s őket érte az osztrák sereg „menetből” indított támadása.

A tokaji református egyház halotti anyakönyvébe 12 honvéd és más  áldozat (Ferencz János, Sidlóczki József, Fegyver János, Nagy Gábor,  Paskus Demeter, Komáromi Samu, Madarasi Mihály, Farkas Károly, Gulyás Mihály, Tóth Ferenc, Szabó János és Győri András) van bejegyezve.

A tokaji rk. egyház „Meghaltak könyvébe” beírt honvéd halottak, akik a kat. temetőben voltak eltemetve:Ferenczy Mihály,Angyal Dániel, Kell István, Kecskés János, Jurcsák Mihály, Bíró Pál, Kresz Lásazló, Vadas György, Doszpod Ferenc, Varga János, Oros János? Dedei Vince, Badzey József, Peti Ádám, Gorosovszkiy Simon, Schmidt János, Matyajesek Iván, Andreas Kovacsics magyar honvédek, nemzetőrök, közvitézek, illetve rangjuk megjelöléssel. Közülük

Kaminszky Zsigmond lengyel, Bonato Ferdinánd, Steino János, Ecbulista Jakab, Czollakovits Márk , Minetti, Antonio olasz önkéntesként szerepelnek az elhaltak közül. Valamennyien nem tokaji születésűek voltak, hanem 1849 folyamán harcban elesett, Tokaj ref. és kat. temetőjében eltemetett hősi áldozatok.

A sír- és emlékhelyet a község tanulóifjúsága gondozta.

2. Székely József honvéd orvos őrnagy síremléke, eredetije 1898-ból.

                    Jelen formájában felújított, átalakított, s valószínűleg az eredetitől áthelyezett.

Alakja: Fekvő, lépcsőzött betontömb, talán koporsót jelképez. Rajta mostanában elhelyezett márványtábla. Nevek: Székely József, felesége Molly Alojzia. Székely Alajos községi orvos.

Helye: Róm. kat. temető.

 Kb. 5 méterre az előbbi sírtól.

Helyrajzi száma:

Parcella száma: –

GPS:  -48,13 és 21,42.

Tulajdonosa: rk. egyház

Gondviselője: a család (Dudás Józsefné, Miskolc, Szeles u.)

Anyaga: beton

Történetisége: Székely József egy neves tokaji család sarja, honvédsereg orvosa volt.

Ő élt legtovább a tokaji honvédek közül. Ötven évvel túlélte a szabadságharcot, 1898-ban halt meg. Mint veterán honvéd az ünnepségek díszvendége volt. Tokajban városi orvosként működött.

Valószínű, hogy eredetije az Angyal Dániellel közös sírhely volt, s a mait 1945 után készítették.

3. Zákó János sírja

Helye: Református temető.

Családi sírhely, sírkővel, vasráccsal körbekerítve, a családtagok, Zákó Soma (1829-1904)  és mások neveivel.

Helye: Ref. temető

Parcella száma: hiányzik (volt).

GPS: -48, 12 és 21,41

Tulajdonosa: ref. egyház

Gondviselője: a család (Csaba Miklós, Bp. örökösei és mások).

Sírkő anyaga: szürke márvány  oszlop (felfelé keskenyedő).

Történetisége: Zákó János a tokaji postamester fia volt. Családja a tokaji görög kereskedőcsaládok egyike, mely napjainkig élt a városban. Róluk nevezték el a Zákó-köz nevű utcát, ahol laktak. Zákó János főhadnagy, eleste után őrnagy, a tokaji csata (1849. jan. 31), a városért folyó szuronyrohamának (tokaji lakos) vezetője sírja. Az ő hamvait nem vitték át Székely József sírjába, hanem a neves tokaji Zákó-család sírjában hagyták.

  1918-21

               1919-es vöröskatonák sírja (kereszt és vasráccsal körbekerített sírhely a rk. temetőben)

Helye: róm. Kat. temető, a ravatalozó közelében, az út mellett a hosszú, vasráccsal körbekerített sír.

          Díszsírhelynek szánták. A ravatalozó mellett van.

Helyrajzi szám:

Parcella:

GPS: -48,12 és 21,40

Tulajdonosa: rk. egyház

Gondviselője: Vitaszek I. hozzátartozói állították a keresztet.

Sírkő nincs, kis kő kereszt az egyik elesett katona, Vitaszek István sírján. Állította: családja.

Történetisége: 1919-ben  a román csapatok a Tiszántúlt elfoglalva érték el Tokajt. Velük szemben júniusban a frissen toborzott csepeli munkáskatonák is harcoltak. A hídfőnél lövészárok volt, melybe június 5-én a románok által kilőtt francia gránát csapódott. Ez ölte meg a négy vöröskatonát, akit katonai tiszteletadás (díszsortűz) mellett ide temettek. Jún. 8-án ismét elesett egy katona, s valószínűleg ide temették.

Vitaszek István és három társa a 22-es számú csepeli vörös vasas ezred katonája volt, Pest környékéről származtak. Horváth János ref. tiszteletes temette őket, 1919-ben képeslap volt a temetésről.

Református egyház anyakönyve: „román gránát lövés” a haláluk oka.

A sírok koszorúzása a rendszerváltás előtt márc. 21-én történt.

1944-45

1. „Szovjet hősi emlékmű”, pontosabban Malasinkov V.C. orosz katona sírja

     Helye: Gör.kat. temető, a fenti ravatalozó közelében

      GPS: -48,12 és 21,40

Tulajdonosa: gk. egyház

Gondviselője:      (nemzetközi egyezmény szerint).

    Anyaga: beton oszlop, felfelé keskenyedő. Rajta Malasinkov neve és évszámok.

Meghalt 1946. VI. hó 18-án, vagyis békeidőben.

Történetisége: A „szovjet” hadsereg a Tiszai átkelésnél a román haderőt használta fel, s ezért Tokajnál nem estek el „szovjet” katonák.

Az emlékművet vörös csillag díszítette, melyet a rendszerváltás után eltávolítottak.

Érdekesség, hogy Malasinkov nem  harcban esett el, hanem lovát mosta a tokaji révnél (Bodrog), s eközben fulladt vízbe. Ezt ünnepeltették.

Malasinkovot eltemették a szerencsi központi szovjet temetőben, s csak idővel hozták vissza hamvait.

2. Román katonák sírjai

Helyük a gör. kat. temető végén, a vízlevezető árok szélén volt. Ma már nem láthatók, s másokat temettek ide. (Kuba Ferenc, Plósz Antalné). A román sírok 1970-1980 körött jel nélküli halmok voltak. A köztudatban már elhalványult.

Hely: -48, 12 és 21,41

Tulajdonosa: gk. egyház

Gondviselője:-

Hősi emlékművek:

1. 1848/49

       Klapka-emléktábla: Az 1849. jan. 31-i tokaji csata emlékére

       Házszám: Rákóczi út 32.

       Helyrajzi szám:

       GPS:

       Állították:

       Anyaga: márvány

       Szerepe: Márc. 15. Nemzeti ünnep- itt koszorúznak és emlékeznek az 1848-as forradalom évfordulóján. A tábla a falba csapódva ma is létező, a csata során kilőtt ágyúgolyó mellett van.

 Helyi események (iskolai rendezvények, versenyek, akadályversenyek, megemlékezések) helyszíne.

2. Emlékoszlop: 1848 centenáriumi emlékoszlopa (Polgári isk., vagyis a városi könyvtár) 

             Házszám: Bajcsy-Zsilinszky út 7.  

             Helyrajzi szám:

GPS:

             Állították: Az egykori csata színhelyén, a Tisza közelében Tokaj  lakossága állította.

                Készítői: Burcsik Sándor és társai, tokaji kőműves mesterek.

               Anyaga: riolittufa.

Történetisége: Az emlékoszlop szellemi megálmodója: Pap Miklós akkori polgári iskolai     igazgató, a későbbi múzeum alapító.

 Történetéhez tartozik, hogy a polgári iskola, majd a szerepét átvevő Petőfi Sándor Gimnázium és a II. Rákóczi Ferenc Általános iskola 1848-as ünnepségeit, valamint a forradalom és szabadságharc emlékéhez kötődő rendezvényeit itt tartotta (koszorúzás, gyertyagyújtás a forradalom, a tokaji csata, az aradi vértanúk tiszteletére).

3. I. világháborús emlékmű

            Hősök szobra

Helye: Hősök tere

Helyrajzi száma:

GPS:

Anyaga: riolittufa. Alkotója: Horváth Gyula szobrász, bronzba öntötte Krancz Ferenc (Bp.)

Rajta az első világháború tokaji halottainak névsora. A hősök száma: 165 fő (név)

Történetisége: Az 1920-as években Tokajban civil szervezet, emlékbizottság alakult az első világháborús hősök emlékművének létrehozására. A szobor társadalmi összefogás eredménye.

Az egyesület gyűjtötte a pénzt, s az készítette a névsort.  Mivel a költségek nehezen gyűltek össze, csupán 1938-ban állították fel a szobrot. Akkor született a hősök szobra elnevezés.

A szobor lábazata különleges riolittufa, mely a Szerencs határában található Kácsa-hegy bányájából származik. Ebből építették 1898-ban a közúti híd  lábazatát, s a maradék kövekből készült az emlékmű.

Az I. világháború hősi halottjainak névsorát civil szervezet, emlékbizottság írta össze. Közölte: Mosolygó József szerk.: Tokaj monográfiája. Bp. 1930. 137-141.

A második világháború idején az 1943-ban elesett két katona nevét is bevésték, ennyiben két eseménynek is emléket állít.

A tér a későbbiekben ünnepségek helyszíne volt. 1989-ben itt tartottak megemlékezést a rendszerváltás hívei az 1956-os forradalom alkalmából. Később itt helyezték el a doni hősök emlékére a kopjafát. Ezért ez a hely a tokaji hősök tere.

4. II. világháborús hősi emlékmű

Emlékoszlop

 Felirata: A II. világháború tokaji áldozatai 

Mellette: Kocsis Miklós szobra fej nélküli szenvedő emberi test (torzó).

Anyaga: szürke márvány.

Készült: 1990. Készítette: Kocsis Miklós tokaji születésű szobrász.

Helye: Benedek Pál u. torkolata, parkban. (Tarcali út szélén.)

Helyrajzi szám:

GPS:

Történetisége:

1990-91-ben összeírásra került a háború áldozatainak névsora. A lakosság bevonásával elkészült a harcban elesettek, a málenkíj robotra hurcoltak közül elhaltak, s más polgári áldozatok nevei. A névsorba nem kerültek be a zsidó elhurcoltak nevei, akik főként Auschwitzban, kisebb részben Birkenauban és máshol váltak a fasiszta népírtás áldozataivá.

Az emlékoszlopba vésett nevek: 104 fő.

5. Emlékoszlop:

Az Auschwitzban elpusztult tokaji zsidók emlékére.

Helye: Izr. temető

GPS: -48,13 és 21,10.

Tulajdonosa: az egykori tokaji izr. hitközség, jelenleg a miskolci.

Gondviselője: A tokaji, ill. innen elszármazott zsidó emberek. Miskolci izr. hitközség.

Állították: 1994-ben, az 50. évforduló alkalmából az izraelita hitközség még élő tagjai.

Az emlékoszlop eredetileg a Klein Lipót egykori hitközségi elnök és családja, valamint a Krausz Ernő és családja elpusztított tagjainak állított emléket. Családi jellegű volt.

Felirata: Kegyelettel emlékezünk azokra a honfitársainkra, akiket megölt a gyűlölet.

6. A holocaust tokaji áldozatai emléktáblája (zsinagóga)

Serház u.

GPS:

Anyaga: márvány

Állította: Tokaj város

7. Emléktábla az 1956-os forradalom emlékére (Arany Sas).

Kossuth tér

GPS:

Anyaga: Márvány

Állította: Tokaj város.

Biblográfia:

Mosolygó József szerk.: Tokaj és környéke. (Tokaj monográfiája). In: Magyar városok minográfiái. VII. Kiadja: Magyar városok monográfiája szerk. biz., Budapest. 1930. 137-141.

Zelenák István: Tokaj az első világháború és a forradalmak korában.

Zelenák István. Tokaj gazdasági-társadalmi viszonyai a Horthy-korszakban. In: Bencsik János-Orosz István: Tokaj. Várostörténeti tanulmányok II. Tokaj, 1995. 129-145. és149-178.

Lezárva:Tokaj, 2013. május 5-én.