Cikkek, Személyek

Dienes Pál emléktáblája alá

                Megújult a Hétszőlő Rt. homlokzata. Ez alkalommal teljesült egy ígéret: újra elhelyezték Dienes Pál emléktábláját. Köszönjük a cégnek, Reybier úrnak a tulajdonosnak és Makai  Gergely igazgató úrnak a nemes cselekedetet!

Ki volt Dienes Pál?

Ezt bizony nem árt ismertetni, mert alig ismeri valaki a jelentőségét. Én is csak annyit tudok róla, hogy matematikus volt, s emlékszem a Matematikai Társaság rendezvényére. A Gimnáziumban tartottak emlékülést, s ez alkalommal koszorút helyeztek el az emléktáblájához. 1984-et írtunk. Én sem tudnék erről, ha a sógorom nem vett volna részt a szervezésben. Ő szerezte be mai írásomhoz a Matematikai Lapok 24. évf. (1973), 3-4. számát. Ebből idézem fel az emléktábla elhelyezését. A cikk írója Gyires Béla, a debreceni (akkori nevén) Kossuth Lajos T E egykori professzora. A beszéd, melyet mondott, 1973. november 22-én hangzott el Tokajban, a szülőházán elhelyezett emléktábla leleplező ünnepségén hangzott el. Tartalmi idézet a cikkből:

Nov. 24-én lenne 91 éve (1973-ban!) annak, hogy a neves filozófus, matematikus és politikus  itt Tokajban e házban megszületett Dienes (eredeti nevén Dávid) Pál. Apja jogász volt és helyben szőlőbirtokot műveltetett. Anyja, Pusztay Ilona a görög Platoni családból származott. Apja a Tiszai Árvízvédelmi bizottság igazgatója lett. Ez a bizottság 1893-ig Tokajban működött, akkor helyezték át Debrecenbe. A népes családban 8 gyermek született, közülük több szép életpályát futott be. Pál egyik testvére, Lajos a Harward egyetem tanára és orvoskutató volt. László könyvtárügyi népbiztos 1919-ben. Barnabás Amerikában püspökként működött. A családra magas szellemi szint volt jellemző.

                Dienes Pál a tokaji elemi iskolában, Késmárkon pedig gimnáziumban járt. Aztán a debreceni Református Kollégiumban képezte tovább magát, végül Budapesten végzett egyetemet. Matematika és fizika tanári diplomát szerzett. Beke Manó professzor hatására megismerkedett Jordan francia matematikus Cours d’analise c. munkájával, amely a függvénytan rejtelmeibe segített betekintést nyernie. Ehhez kedvet kapva a Sorbonne egyetemen tanult. Neves tanárai voltak. Dienes Pál ezt követően fejlesztette ki saját gondolatait, s megírta disszertációját” Adalékok az analitikai függvények elméletéhez” címmel.

Budapesten, a Tisztviselő-telepi Gimnáziumban tanított. Egyik kartársa Babits Mihály volt, akit bevezetett a matematika rejtelmeibe. 1908-19010 között Párizsban folytatta matematikai tanulmányait. Újabb eredményeit benyújtva a „docteur de la Sorbonne”, vagyis a híres egyetem doktora lett. Magántanárnak nevezték ki a pesti egyetemre. Első felesége Geiger Valéria lett, akit Dienes Valériaként ismert meg a világ. Egyszerre avatták őket- elismerve matematikai teljesítményüket- doktorrá. Közös függvénytani dolgozatokat írtak, amit könyvben is megjelentettek.

Baloldali politikus volt, s az 1918-1919-es forradalmi mozgalmakban feladatokat vállalt. A bukás után Pesten rejtőzködött, majd kalandos úton, egy dunai teherhajón rejtőzködve, Bécsbe menekült. Egy ismerőse ajánlására-aki a francia függvénytani iskola eredményei megismertetésére tanárt keresett- a walesi egyetemre, Swansea-be került. 1917-ig a komplex változós függvények elméletét kutatta. Emellett differenciálgeometriával kezdett foglalkozni. Elmélyült a Taylor-sorok elméletének kutatásában is. Erről 1931-ben könyve jelent meg. Nem tudom, az olvasóknak jelent-e valamit, ha témáit megnevezem. (Hiperkomplex számok ismertetése, Riemann- féle leképzési tétel stb.) Ezután a londoni egyetem Birkbeck College nevű intézménye tanára lett. Itt a végtelen mátrixok elmélete kezdte foglalkoztatni. 1945-ben (63 éves korában) kapott professzori kinevezést az előbbi kollégium matematikai tanszékére.65 évesen nyugdíjba vonul. Ekkor jelentek meg versei. A zenéért is rajongott.

Magyarországra visszakerülve Babits Mihály és Meggyesi Ferenc szobrász baráti köréhez tartozott.  Később sokat utazott, járt a Szaharában is. Gyires profersszor szerint Dienes Pál a Taylor-soroknak a konvergencia körükön való viselkedése tanulmányozásában érte el. Ezen kívül sok más matematikai probléma megoldására törekedett. Cikkét azzal fejezi be: Tokaj városa büszke lehet szülöttére. (Z.I.)

  • Zelenák István

    történész