Tokaj, az aszú városa

(Javaslat városunk imázsának megőrzésére)

A borvidék mint termőtáj differenciált, minden településnek megvan a maga jelentősége. Kiemelkedő ezek között a névadó Tokaj, a régi Zemplén megye központja, Sátoraljaújhely, a „bodrogparti Athén”, Sárospatak, a legnagyobb termőterülettel bíró Mád, a közlekedési központ, Szerencs, az északra vezető borút kapuja: Abaújszántó, az egykori vár helye és ispánsági központ Tállya, a királyi uradalom 18-20. századi központja, Tarcal, a vásárairól egykor híre Keresztúr… és így lehet folytatni.

Történelmi szerep:  Tokaj és az aszú (a legkiemelkedőbb termék, több, mint édes bor) összeforrt. 1571-ben itt készült a Garaiak aszúja, ami máig az első ismert, levéltári dokumentummal igazolt ismert aszúszőlő bor. (Bihari Z.: Tokaj terroár c. könyve (2019) tévesen említi aszúnak egy régi dokumentum máslás borát, az nem volt aszúmáslás. Tokajt egyébként mindig együtt kell említeni Tarcallal. (1100-ban a tarcali zsinat szőlőbirtoklásról is törvényt hozott. 1434-1435-ben a Mézesmál dűlőnév előfordulása a termőhely kiválóságának középkori emléke. A Mézesmál az Áldó Krisztus feletti Dobai-hegytől a Tokaji Palotáig tartott. A név Tokajban 1750 táján még használatos volt. Az elnevezés a különleges termőhely megnevezése. Nincs párja a hegyalján. Ennek természeti alapja: a szőlő fenofázisai a kiváló fekvés miatt kb. egy héttel korábban kezdődnek, mint máshol. (Pl. rügyfakadás, virágzás stb. a Szarvasban történik először. (A két település határán van! Egy része a tokaji Kócsag-dűlő része.)

A tokaji hegy ezért lett a királyi borok termőhelye, a Habsburg cs. és kir. udvar ellátója, az uralkodó és felesége személyes birtoka.

A téma aktualitása: Tokaj helyett 1960 körül Sátoraljaújhely lett a borvidék központja. Ezért ott jött létre a Borkombinát. Tokajban 30 évig nem telepítették be a legjobb hegyoldalt. A Borkimbinát koronás reklámjában Tokaj egy fotóval szerepel. Akkor 3 hektár termőterülete volt itt a Borkombinátnak. Ha Tokaj mai helyét kell meghatároznunk: névadó, történelmi (uradalmi) központ, királyi birtok, és a legkedvezőbb természeti adottságok (pl. a szépség) jellemzik. Ehhez a képhez társul a borvidéki szüreti nap 1932-től napjainkig tartó hagyománya. Ehhez napjainkban új funkciókat kell társítani.

1. Az Arany Sas felhasználásával, bortőzsdével, központi raktárral (minden bor elérhetőségével), bor-rendezvényekkel, ehhez tartozó szállodával és rendezvényközponttal kiteljesített piaci, értékesítési és reklámközpontot célszerű létesíteni. (Ebben a magán- és állami tőke egybeillesztése célszerű, miután magántulajdonban van.) (A javaslatot Demeter Zoltántól hallottam először.)
2. A Garai-aszú emlékhelyét ki kell alakítani. Az Arany Sas helyén évszázadokig vendéglátó helyek (pl. 1755 Arany Szarvas, 19. század: Nagy vendéglő) működtek.
3. Javaslat született a „tokaji aszó 0 km” jelzése, amit művészi megformálásban képzelhetünk el. (Itt nem a km-távolság, hanem a „kezdet” és a jelentőség képezi a feladatot.
4. A Garai-házak, Garai-pince megjelölése (Orvosi rendelő és Kávémanufaktúra helyén, valamint a Bethlen G. 3.sz. ház helyén bizonyíthatóan (levéltár) Garai-kúriák állottak.
5. A Garai-pince ma a Sauska borászat tulajdona. (Történetéről dokumentumok sora létezik.) Bejáratát 1928-ban, a községi orvosi rendelő építésekor helyezték át , 1929-ben épült a ma Kristóf A. házaként ismert épület pincéjével összekapcsolva.)
6. A Garay –család történetéről készüljön díszes kiadvány. A családfa és a történelem levéltári dokumentumai adva vannak. A téma kutatása Zelenák István által 1999 óta megtörtént. Ennek 20 éves évfordulója van.
7. Zelenák István 2000-ben közölte először az 1571-es aszú dokumentumát, Garai Máté (Mátyás) végrendeletét. „Az első aszú. Tokaj és Hegyalja sorozat, 2000 évi, millenniumi kötet, ill. Alkonyi László közölte: Tokaj. A szabadság bora c. kötetben, 86. lap, a szerző engedélyével. Ez a levéltári dokumentum azóta általánosan ismert lett a történeti és kultúrhistóriai, borászati irodalomban. Egyben Tokaj szerepének megerősítője.
8. A múzeumban kerüljön kiállításra (központi helyen) a Garai-szerződés. Ez városunk fontos jelképe lett.
9. A Garai-családfa, benne a Tokajban 1600 és 1730 között lakó Garaiakkal készüljön el díszes kivitelben.
10. A szüreti, vagy borászati rendezvények közzé kerüljön be kiemelt rendezvényként Tokaj és a Garaiak, ill. az aszúkészítés témaköre. (Ezt a rendezvényt közös gondolkodás, tervezés útján kell kiteljesíteni.)
11. Tokajban rendszeresen kell tartani aszú-bemutatókat, borversenyeket, konferenciákat stb.
12. A fent említett témát Tokaj hírneve erősítésére hazai és nemzetközi területen egyaránt. Ehhez meg kell nyerni a kormányzat, s a borvidék hegyközségi tanácsa támogatását.
13. Zelenák István: A hamis tudat fogságában c. tanulmányát, mely évek óta elkészült, kibővítve és megfelelő formában megjelenítve ki kell adni. A tanulmány közreadása szükséges a történelem, elsősorban a borvidék története elhomályosult fontosságának megerősítésére.
14. A hídfő felett a tokaji aszú és az eszencia művészi reklámját célszerű lenne elhelyezni.
15. Célszerű volna a világ édes borainak, aszúinak, világörökségi helyszíneinek valamilyen közös rendezvényen bemutatót, a kiemelkedő személyiségeknek találkozót tartani, s ennek megfelelő reklámot biztosítani. Ehhez a kormányzat és a szakmai szervek támogatását el kell nyerni.
16. A borvidék aszútermő helyei hangsúlyozására „természetes aszútermő dűlők” akciót kellene indítani, s ezeknek a dűlőknek kellene megadni az aszútermő helyek, cégek elismerésének lehetőségét. Vagyis az aszútermő helyeket a borvidéken belül meg kellene nevezni. Az 1571-es és azt követő tokaji Garai-aszúk termőhelyei (az egykori -1400-tól napjainkig- Garai és utódcsaládok birtokai) ismertek. Ezek mai birtokosai a Garai-aszúk mai termelőinek, a Garaiak követőinek nevezhetők. Számukra a múzeumban külön gyűjteményt kellene alapítani, ami minden évben a termelő cégek palackjaival gyarapodna. Ezáltal a „Világörökségi bormúzeum” jövőbeli funkcióját erősíthetnénk.

Tokaj, 2019. július 19.

A fentiek javaslatok (kibővítve) alkalmasak Tokaj hírneve erősítésére, ezért ajánlom az önkormányzat figyelmébe. Zelenák István

Utóirat: Nem tartozik a témához, de szeretném megemlíteni:

1973-ban volt Tokaj fennállásának 900. évfordulója. Ez azonban azóta már megcáfolt, felülbírált levéltári dokumentumon alapult.

Arról van szó, hogy a Salamon király 1074. február végén Kemej területén (Karcagújfalu) vívott csatája leírását rögzítő oklevél Chotoyd, Thoroid vitatott helynevet tartalmaz, melyben Péter fiai házát említik, s e helyen kelt át a csatából menekülő Géza herceg, s megszállt a házban: ezt a szöveget Zsoldos Attila, a MTA Történelemtud. Int. középkori osztálya vezetője megcáfolta, szerinte Péter fiai háza a Pest alatti (M0 körgyűrő, Gyál és Üllő közelében fekvő Péteri község). A Thocoyd, Toroid névnek olvasott szó az Egyek- Tiszadorogma közeli, Tisza-jobbparti Kóta-ér nevét jelenthette. Ezért nem lehet az oklevelet Tokaj első említésének tartani.

Kiegészítés a több évvel ezelőtt írt szöveghez:

Tokaj a középkorban Kőrév település volt, földvárral, mint uradalmi központ. Ezért első említése az 1067-1267. (utóbbi átírás) évi oklevél, a százdi apátság alapítólevele. (Az Orsz. Levéltár 7. sz. dokumentuma.) Ennek a ténynek kellene ismét Tokaj első említéseként az ünneplés témájává válni. Pl.2022-benlesz 955. éve, hogy történt. (Túlhaladott!)

Megtaláltam egy 1420-ban keletkezett levéltári dokumentumot, mely először említi Tokajt, mint mezővárost. Történészek régen sejtik, hogy nem az 1476-os adat a helyes, mint első említés.

Kiegészítés: 2020-21 telét interneten elérhető dokumentumok sokaságát néztem át, s nagyon sok új történelmi tanulmányt elolvastam.. A mezőváros 1420. évi témája is köztük volt. Arra készülök, ha lesz még időm, tanulmányt írok Tokaj középkori forrásai és története c. témában.

2021. máj. 17-én Tisztelettel: Zelenák István