„Magyar és lengyel két jó barát, együtt harcol s issza borát”

A két ország azonos időszakban szerveződött és azóta is sokban hasonlít, vagy közös a sorsa.

1. Árpád-kor: Dinasztikus kapcsolataink már Géza fejedelem korában kezdetét vette.

 Géza lánya, Judit (Szent István kir. nővére Vitéz Boleszláv kir. felesége lett.

Gyermekük Bezprim herceg (Veszprém város neve innen van.)

Péter (Orsoleo) kir. elől András, Béla(későbbi királyaink) és Levente hercegek L.o-ba menekültek.

I. Béla kir. neje Rycheza , II. Mieszko kir. lánya lett. Gyermekeik: Géza, László (későbbi királyaink) és Lampert hercegek.

Salamon kir. elleni harcukban a hercegek lengyel segítséggel győztek Mogyoródnál, 1044-ben.

A későbbi Szent László kir. anyanyelve a legenda szerint lengyel volt. Mindkét országban tisztelik, ő a Magyaro.-i lengyelek védőszentje.

Folytatódott az együttműködés a tatárjárás korában, majd V. István m. kir. támaszai a lengyelek voltak.

2. Anjou-kor: megerősödtek a kapcsolatok.

Károly Róbert kir. felesége Lokietek László l. kir. lánya. Szövetségük: Visegrádi királytalálkozó , 1335.

A lengyelek a Német Lovagrend ellen harcoltak, ebben Károly R. döntőbíró volt: Kujawy  (Varsó környéke) a lengyeleké lett.

Károly Róbert korában indult meg a felvidéki réz, arany, ezüst kivitele Szilézia és Lengyelo. felé.

A Nagy Kázmér korában alapított Krakkói egyetem látogatói voltak több évszázadon át a magyar diákok.

I. (Nagy ) Lajos 1370-ben Lengyelo. királya lett. (perszonálunió). Magyaro. Mária lányáé lett, Lengyelo. Hedvig nevű lányáé. Hedvig(Jadwiga) a pogány Jagello László litván fejedelem felesége lett, utóbbi Lengyelo. királya lett. Hedvignek ezért szerepe volt Litvániaban a katolikus vallás felvételében. Ezért Szent Jadwiga-ként, a krakkói Wawel-ben temették el.(Magyar származású lengyel szent.)

Kapcsolataink egyik kiemelkedő példája:

Pálos szerzetesek: I. Lajos király élete végén a korábban kialakult (egyetlen) magyar szerzetesrend, a pálosok közül 16 barát Czestochowába költözött. S megalapították Lengyelországban (Jasna Gora= Fényes hegy) a pálos rendet, mely azóta is megvan. (Ezért viszonzásul 16 pálos költözött 1934-ben Magyaro-ra.)

Tokaj: Béres Béla plébános, gyűjteménye (amit a múzeumnak adott) kialakítása során rábukkant egy Szűz Mária képre, s rájött, hogy az tökéletes másolata a könnyező czestochovai szűznek. Hitelesítette a helyszínen, s a kép ma a tokaji rk. templom előterében van kiállítva! (Az ajtó mindig nyitva, megnézhető. Ez a Fekete Mária kép nevet viseli. Vagyis: megpróbálta a Fekete Mária kultuszt itt kialakítani. (Egyházi illetékes vezetők engedélyével.)

Béres Béla szép eszméje volt: pálos emlékmúzeumot épít Tokajban. Tervrajzát Bodonyi Csaba elkészítette. Érdemes lenne a lengyel-magyar kapcsolatok élénkítésére egy ilyen emlékmű felállítását szorgalmazni. (Béres B. a kertjébe tervezte, én jobbnak látnám az egykori pálos kolostor kertjében megvalósítani. (Ez a kert a Bem u.- Táncsics u. –Bethlen G. utca találkozása, vagyis az önkormányzat által hirdetett eladó lakás kertje. Másik lehetőség: a kolostor udvara, lekerítve: Bethlen G. és Váradi u. sarkán! Szerintem ez a kialakítandó emlékhely a lengyel-magyar kapcsolatok kultikus helye lehetne!

(Ebben a korban szerették meg az édes borokat L.o-ban.)

3. Luxemburgi Zsigmond kora: az első eset, ami Tállya és Tokaj környékén játszódott.

 Egy igazi tokaji történet!

 Zsigmond magyar, cseh, római király, majd német-római császár Európa egyik irányítója, nagyhatalmi szempontból intézte a lengyel kapcsolatokat. Hagyományosan a Német Lovagrendet támogatta a lengyelekkel vívott harcokban, azonban1410 körül ezt megváltoztatta, s a lovagrend ellen fordult. Zsigmond déli határainkon élet-halálharcot vívott a terjeszkedő török birodalommal. Bajazid szultán Nikápolynál 1396-ban nagy győzelmet aratott az európai keresztény erők –  főként Zsigmond országaiból származó- hadserege fölött. A Duna jobbpartján körbezárt királyunk életét is a lengyel keresztes haderő Zawissa Charny által vezetett serege mentette meg a teljes pusztulástól. Ez és a lengyelek Kárpátoktól keletre, a törökkel vívott harca meggyőzte arról, hogy a lengyelekben szövetségest lásson. A grünwaldi csatát (1410) a lengyel-litván seregek nyerték. Az európai közvetítő, Zsigmond az eperjesi tárgyalásokon 1412-ben egyezményt kötött IV. Ziemowit  mazóviai (Plock-i) fejedelemmel. Ezt megerősítendő Mazóviai Hedvig hercegnőt összeházasították (Garai Miklós bán szervezésében) Garai János temesi bánnal. Zsigmond jegyajándékként 12000 ft. értékben a tállyai várat és uradalmat (benne Tokajt) adta. A hercegnő Tállyára jött, s vele lengyel katonák költöztek a várba. A Velence elleni háborúhoz pénz kellett, ezért a király 13 szepességi várost elzálogosított a lengyel királynak. (1412-1776). Az együttműködést zavarta, hogy Garai János és Hedvig házassága megromlott. (Négy gyermek született, de erről Salgai Miklós báró tehetett.) Ez hozzá járulhatott Tállya és Srebrenica 1422. évi kicseréléséhez. A szerelmi románc a kor történetének alakítója lett.

A tokaji bor kapcsolataink tárgya lett:

A későbbiekben I. Ulászló néven Jagelló királyunk volt, majd a Mátyás halálát követő polgárháborúban II. Jagello Ulászló került trónra. Vele szemben öccse, János Albert herceg lépett fel, 1491-1492 folyamán kétszer is betört seregével az országba. A magyar főurak nem álltak mellé, Szapolyai István II. Ulászló hadvezéreként a Hernád völgyében legyőzte. A borvidék történetében mégis nagy szerepet játszott. Istvánffy Miklós feljegyezte krónikájában: 4000 hordó tokaji bort vitt Lengyelországba. Ezt az eseményt szokták a tokaji bor lengyelországi kereskedelme nyitó eseményének megnevezni, amennyiben a lengyelek megismerték a tokaji bort.

4. Mohács után: Tokaj, bor, lengyelek Ulászló fia, II. Lajos mohácsi veresége (1526) után a Szapolyaiak játszottak szerepet a hegyaljai borok szállításában. I. (Öreg) Zsigmond (1507-1548) királyuk a Szapolyaiak trencséni rezidenciáján megismerte a tokaji bort. Felesége, Szapolyai Borbála révén a lengyel királyi udvarban is fogyasztották azt, de Borbála halála után az új feleség olasz édes borokhoz szoktatta az udvart. Zsigmond lengyel király lánya később Báthory István felesége lett, ő azonban tokaji helyett az erdélyi és beregszászi borokat terjesztette el. Említésre méltó még Szapolyai István és Hedvig Tescheni (Tésin, vagy Ciesin, Lengyel-Szilézia) hercegnő házassága, ami Szilézia felé erősítette a kapcsolatokat. Szapolyai János felesége, Izabella nem javított a hegyaljai bor kereskedelmének helyzetén. A lengyelországi hatalmi válság később Krakkó szerepének csökkenéséhez, a piaci viszonyok kedvezőtlen irányú változásához vezetett.

Érdekes epizód Sobieski János lengyel király Bécs felmentésére vezetett hadjárata 1683-ban. A hegyalján a lengyel seregek megjelenését várták, s borral kívánták megmenteni a vidéket. Sobieski azonban rövidebb úton vitte haza katonáit.

5. A kuruc harcok korától (1671-1711) a kereskedelem hanyatlása következett a bor vonatkozásában. A politikai-hatalmi események miatt ugyanakkor a két nép barátságának kiteljesedését hozta.(A kurucok támasza és menedéke Lengyelország lett. Lásd: Őszi harmat után… c dal.)

 Rákóczi a szabadságharc költségeit tokaji bor eladásával igyekezett biztosítani. Saját birtokán kialakított lerakatait (Dukla és Skolya, utóbbi mai neve Szkole, lásd a Tokaji Hírekben!) kihasználva szervezte északi szállításait. Ennél is nevezetesebb, hogy a tokaji aszút a diplomácia eszköztárába emelte. Ez elsősorban az orosz cári udvar ellátásához vezetett, főként a Dukla-Visztula-Gdansk útvonalon. Ez azonban nem lengyel, a szervezett cári borszállítások százada (1733-1798).

Oroszország szállításai a lengyel területeken (Prekop-Visztula-Gdansk) keresztül történtek. 

Ezen kívül Kefala János tokaji és Stegner-család (Bécs) szállításai jelentősek. 1772-1795 között Lengyelországot háromszor is felosztották, uralkodó osztálya pedig elszegényedett. Ez –és a francia, s olasz borok versenye – kiszorította a tokajit a lengyel piacról. Osztrák uralom alá került Krakkó és Galícia, ami 1755 után, Mária Terézia hírhedt vámrendelete miatt nem jelentett előnyt. A magyar borral ugyanannyi osztrák bort kellett szállítani.

6. A felvilágosodás hatására szép eszmék jegyében erősödött a két nép barátsága. 1831, Ostroleka után lengyel szabadsághősök jelentek meg Magyarországon (Pest, Pozsony, Bártfa). Ez megismétlődött 1863 után.

1848 napjainkig ható barátkozást hozott. Szabadságharcunkban a lengyel légió katonái is harcoltak. Ennek egy különleges epizódja Tarcalhoz kötődik. Schlick császári tábornok galiciaí seregében lengyelek is szolgálták a Habsburgokat. A tarcali Kápolna-dombon a véletlen szembe állította őket a szabadságharc lengyel légionáriusaival. A két haderő a köd miatt utolsó pillanatban- beszédéről- ismerte fel egymást, s a meglepetést követően kölcsönös fegyverletétel következett. Ezt a magyar népi önkéntesek váratlan megjelenése sodorta el. (1848. dec.23.)

7. A 20. század viharos eseményeiből:

   Az első világháborút követően, 1920-ban- Pilsudzki hadseregében a magyarországi Lengyel Légió is harcolt. Ugyanez történt a második világháborúban, amikor a német megszállás idején a lengyel Honi Hadseregben küzdöttek.

A Két nép barátságának legszebb eseménye a németek 1939. szept.1-i, Lengyelország elleni támadása után következett be. 1939-től 1944-ig ismét volt közös lengyel-magyar határ. Ezt megnyitva a megszállók elől menekülő lengyelek százezrét sikerült hazánkba, s majd nyugatra kimenteni.

 Ennek köszönhető, hogy 1956-ban, a lengyel felkelést követte a magyar egyetemisták rokonszenvtüntetése. Ebből pedig kibontakozhatott az októberi forradalom. Ezt a lengyelek rokonszenve kísérte. Ezért ünnepelhetjük meg minden év márc.23-án a magyar-lengyel barátság napját. Népek rokonszenvére nincs ennél szebb példa! Van okunk ünnepelni, barátkozni! 

(Zelenák István)