A tokaji a világirodalomban

(Idézve: Sturm László szerk.: Tokaj a világirodalomban, Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc, 2000.c műből).

1. Voltaire: Az orleans-i szűz c. eposz 1. ének (részlet)
   Az Ai borának habja felpezseg,
   S Tokaj borán aranyló fény rezeg,
   csiklandja kóstolók agyát, eszét,
   Mely csillogó, mint gyöngyöző nedünk,
   Amely szinültig tölti serlegünk
   Tüzes gőze: szellemes beszéd.   (Kunszery Gyula fordírása)
   
   Komment: Az eposzban VII. Károly asztalan  pompázik a tokaji.(Az Ai  egy borvidék neve, az i betűn kettőspont.)
   Az idézett mű 33. oldalán (Idézet Benkei Kovács Balázstól).
   
   
2. Voltaire köszönőlevele Madame Pompadour-hoz, XV. Lajos francia király kegyencnőjéhez, akitől tokaji bort kapott:
   „A tokaji, mellyel kegyed
   megvendégelt Étiole-ba,
   nem hasonlít egy keveset,
   aki adá, királyunkra?
   Erő s édesség társul itt,
   Mindkettő jót tesz s szívünk elmámorítják…”   Fordította: ifj Ambrózy Ágoston
   
   Komment: Voltaire nagy tisztelője volt a tokaji bornak.
   Idézet helye: mint fentebb, az 1. idézetnél.33.old.
   
   
3. Rousseau Szüreti ódája ( részlet):
   Míg szüretelő víg kacaj
   Ébresztgeti a dombokat,
   Békítsük ki a borokat,
   Melyeket ad Champagne s Tokaj.
   S szellemeid oltalmában
   Legyünk bírák a hegyi bor
   S a folyóparti vitájában.  (Benkei Kovács Balázs fordítása)
   
   Komment: a szüretelők egész nap tovább iszogatták mindkettőt, s nem voltak képesek dönteni…
   Idézet: ugyanott, mint fentebb, 36.
   
   
4. Diderot és D’Alambert: Enciklopédia, Tokaj szócikk:
   „Tockay: Ferlső-Magyarországi város, a Bodrog és a Tisza összefolyásánál. Nevét a kitűnő édesborok tették ismertté, melyeket környékén termelnek, és egész Európában nagyra értékelnek.” (Idézet, mint fentebb, 37.)
   
   
5. Jacqes Casanova de Seingalt egyik kalandja a tokaji borral kapcsolatos:
   1760 farsangján Kölnben megismerkedett egy hölggyel, akit Madame -nak nevezett. A hölgy egy korosodó és féltékeny tábornok társaságában volt, s hármasban rajnai és tokaji borokat iszogattak. A jó tokaji a féltékeny tábornok fejébe szállt, s hazament aludni. Casanova a helyére lépett, s elkísérte a gyönyörű  X.  asszonyt a szinházba…
   Idézet: mint fent, 37.
   
   
6. Idősebb Alexandre Dumas: A király nyakéke c. dráma egy sora: „A tokaji uralkodóknak való ital.”
   Idézet, mint fent: 39.oldal.
   
   
7. Lazarus von Schwendi, Habsburg Miksa cs. és k. hadvezére 1565. febr. 11-én elfoglalta Tokaj várát. A vár pincéjében megtalálták a Németi Ferenc, ekkor életét vesztett várkapitány által összegyűjtött 4000 akó tokaji bort, s egymillió forintot. A hadvezérnek annyira ízlett a tokaji bor, hogy szőlővesszőket szállított elzászi birtokára, Colmar városba, ahol ma is áll szobra. A hadvezér egyik kezében kardot, másikban fürtökkel teli szőlővesszőket tart. Az elzásziak azért állították fel szobrát, mert így méltatták tettét, a bortermelés megszervezését.
   Az ottani éghajlaton valószínűleg nem vált be kisérlete, mert jelenleg pinot gris (szürkebarát) fajta termi a Tokay d’Alsace nevű bort. A tokaji nevét ma már nem használhatják az elzásziak.
   (Tartalmi idézet a fentebb említett könyv 41. oldalán. A történetet Pap Miklós könyvéből vette át a szerző, Benkei Kovács Balázs.)
   
   
8. Batsányi Jánosné Baumberg Gabriella, az osztrák Szappho magyar nyelvű verse: A tokaji dicsérete (részlet):
   Ó Tokaj drága nedve,
   Te királyi ital,
   Legyen, mint gondűzőé,
   A tied ez a dal.
   Ha mélyen sújt a bánat,
   Deríted kedvemet,
   Bátorrá lesz a gyáva,
   Ha issza nedvedet.
   Mosolygó József közlése, s talán fordítása.
   Idézet helye: a fenti kötet 157.old.
   Komment: Megjelent Mosolygó József szerk.: Tokaj monográfiája c. kötetben. (Magyar városok sorozat. VII. köt.
   
   
9. Rjoko and business guide, Hungary, Koszeisa Kiadó, Tókio, 1991. 9.
   Szócikk a japán lexikonban:
   „Tokaj. Miskolctól kelet felé kb. 50 km-re fekvő város, amely az aszú szőlőből készült arany színű édes boráról híres. Egy régi mondás szerint a tokaji a királyok bora és a borok királya… A kultúra nagyjai, pl. Goethe, Heine, Schubert és Beethoven is kedvelték. Tokaji bor.
   Mint palackozott bor a japánok számára kissé szokatlan, de nálunk is már híres a tokaji bor. Két fajtája van: aszú és szamorodni.” (részlet)
   
   Idézet a fent említett kötet 102
   
   
10. W. Goethe: Faust Részletek)
    „Vivát a szabadság! A bor vivát!
    Mefisztó: A szabadságra én bizony jó szívvel innám,
    hogyha boraitok jobbak volnának itt, lám!
    Siebel: Többször ne merd mondani hékám!
    ——————————————————-
    Biz én a savanyút nem kedvelem,
    adj egy pohárka édesebbet!
    Mefisztó: Neked hát tokajit eresztek!”
    
    Idézet, a fenti kötet 152-153. lapjairól.
    Komment: Itt a tokaji az édes borok legjobbjaként  idézve.